Aludj el szépen

Alukálj drágaságom reggelig,

ijedezni kár!

Álmodj mámorban,

ne aggódj karomban!

Aludj el szépen kedvesem,

merülj álomba csendesen.

Ne féljél, itt vagyok közel,

ha félnél, karom átölel.

Ne ijedezz, ha szél zörren,

fütyül a huzat a kéményben.

Ha villám csap le a réten,

hordót gurítanak az égen.

A prémre éhes vadászok,

ma már nem lőnek több állatot.

A róka sem kap el nyulat,

ne számold a bárányokat.

Szemedbe a könny ne álljon,

mi fájhat, az ne fájjon!

Szívedben a szú ne rágjon,

mert percegő problémákon

majd mi közösen átesünk,

egy bogár nem babrálhat velünk.

Míg bagoly gubbaszt az ágon,

addig csucsulj drágaságom!

Ágyunk mellé aggodalom

ne guggoljon, nem hagyhatom,

inkább mesélek ódon könyvből,

a régi idők emlékéről.

Mi baj érhet, mi már ketten

vagyunk az ellenség ellen.

Betakar paplanunk enyhe,

már a múlttal ne állj szembe!

Adjon nyugvást, veled vagyok,

horkantsanak napi harcok!

Legyen az éj miénk, nyugodt,

hallod, hogy szuszog a halott.

Semmi másra gondja nincsen,

csak kipihenve ébredjen,

mert nehéz úgy a valóság,

ha megöl a kialvatlanság.